Kritika srácok! Meghallgattam az adást, igyekeztem figyelni egyéb tevékenységeim közben (s mivel a nick-mel ellentétben nem vagyok nő, ezzel gondjaim vannak). Nos, mindig sajnálom, amikor az ún. mértékadó médiumokban -oly gyakorta- hiányos, vagy egyoldalú, sok esetben teljes hazugságok hangzanak el, ezért tartom értékesnek az ilyen közegeket, ahol igaz bár egy kisebb, a gyarló magánügyein felülemelkedő, az ímmel-ámmal legalább is kiemelkedően fontosnak nevezhető közügyekre is némi figyelmet fordítani igyekvő rétegek számára igényes, kvázi bennfentes és helyénvaló (azaz korrekt s nem feltétlenül PC...), átfogó lényegi ismereteket próbáltok biztosítani, áramoltatni.

De! Igen, szóval nem tudom mi az oka annak, hogy, ahogy én hallottam egyetlen egy darab szó nem esett a: Perzsa Csővezetékről...?

Pedig: "...Irán, Irak és Szíria előzetes megállapodást kötött ...egy 5 ezer kilométer hosszú gázvezeték megépítéséről, amely iráni földgázt szállít majd Európába. A terv értelmében az iráni úgynevezett Dél-Pars mezőről származó földgáz Irakon, Szírián és Libanonon keresztül a Földközi-tengeren át jut el Európába. A tervek szerint három-öt éven belül megépülő, 10 milliárd dollárba kerülő vezeték napi kapacitása 110 millió köbméter lesz." (...)

[ index.hu/gazdasag/blog/2011/07/25/irani_gaz_johet_europaba/ ]

Egyszerű számítás szerint, ezen a gázvezetéken évente éppen annyi (de leginkább több!): mintegy évi 40 milliárd köbméter földgáz érkezhet majd a közeljövőben a perzsáktól, mint amennyi a még tervekben sem kész Nabucco-n jöhetne, geopolitikailag jóval bizonytalanabb forrásokból.

Éppen hazai vonatkozású hír és eléggé ígéretes, amikor egyre gyakrabban merülnek fel a hatalmi, befolyási stratégiai kérdések (mint amilyen a műsorotokban a MOL orosz szerződése például), hogy nevezetesen az iráni befektetők pénze kevésbé tűnik büdösnek, mint másoké (akikről már csak a kérésetekre sem tehetek említést, de egy olyan polgár, aki csak egy kicsit is foglalkozik ezekkel a dolgokkal, a tapasztalatai alapján pontosan érteni fogja, miről is van szó ezen a ponton, egyes "befektetők" megbízhatóságával, barátságosságával kapcsolatosan). Valahogy az irániak iránt is nagyobb (volna) a bizalom (legalább is az emberek, akár a piaci fogyasztók számára - itt nyilván a közvetítőkkel és a lobbistákkal lehet / van a problémánk), mint például az oroszok iránt.

Ezekről a folyamatokról tanúskodik ez a cikk is a közelmúltból: "...Mezőgazdasági, megújuló energiai, textilipari, gépipari, járműipari, egészségügyi és oktaktási megállapodások is formálódtak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)...és ottani kamarai partnere által szervezett minapi iráni tárgyalásokon...Kizárólag olyan témák kerültek terítékre a hat magyar cég és közel ötven ottani partnerük egyeztetésein, valamint a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumban, a kereskedelmi minisztréiumi államtitkárral és a mérnökszövetséggel folytatott megbeszéléseken, amelyekre nem vonatkozik a perzsa államot a nukleáris fejlesztései miatt sújtó embargó...„Iránban – ahol számon tartják, hogy a magyarországi jászok a rokonaik – még erősen él a nosztalgia a magyar termékek iránt. Emlegetik például a Tungsram termékeit, és továbbra is nagyon szeretnének magyar buszokat venni” – tájékoztatta a Világgazdaságot Miklóssy Ferenc, az MKIK alelnöke...A tárgyalásokon az irániak komoly érdeklődést mutattak például a győri Mirim gyorsházépítése, a Ganz darui, a Hajdsági Iparművek üvegházfűtésnél használadó napelem technológiája, a debreceni Dispomedicor állatgyógyászati készítményei és eszközei iránt. Utóbbiak gyártására közös, helyi gyárat építenének. A Halászati Kutatótól halivadékokat vesznek. Nyitottak egészségügyi, környezetvédelmi és mezőgazdasági beruházásokra is. " (...)

[ www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/iran-ujra-magyar-buszokat-vasarolna-359549 ]

És hogy én is szolgáljak egy kis "bennfentes" információval: Gyöngyöspata polgármestere novemberben Iránba utazik egy magyar küldöttséggel, gyümölcsfeldolgozó-, üzem és ivóvíz kiemelő üzemekkel kapcsolatos tervezett befektetések végett. Hamarosan megtudjuk, mi lesz a folytatás.

És egy személyes vélemény: Magyarországnak valahogy vissza kellene szereznie a makói -nem konvencionális- földgázmezőt is, mert idő kérdése, hogy szükség lehet rá, és jól járna vele az ország. (remélem nem tűntem úgy ezzel az utóbbi mondatommal, mintha egy másik bolygóról érkezett naiva szerepét tölteném be a blogon...) :)

"a még tervekben sem kész Nabucco-n jöhetne,"

Ez azért nem pontos. A terv egy bizonyos szinten már készen van, legalábbis a magyarországi szakasza.

Jó volt, főleg a lezáró zene. :-) Gazprom himnusz: www.youtube.com/watch?v=xGbI87tyr_4 sztem epic!

És akkor mi a konlkúzió? Kell rettegnünk?

Nekem az nem jött le teljesen, hogy akkor most ki mi mellett van és miért? Atom? Biomassza? Gáz?

Azért érdekelne, mert nekem is megvan a magam kis laikus véleménye, de jó lenne hallani olyat is, aki ért hozzá.

Ez már rögtön négy kérdés és még a grúzokat nem is említettem. ;)

@stoppos76: Atomenergia nélkül itthon elszabadulna a villamos áram ára. Paks ~9,5 Ft/kWh áron termel. A gáz erőművek olyan 13,5-14 Ft/kWh. A szénél kötelező átvétellel és más erőművek rángatásával van 28 Ft/kWh. A biogáz erőműveket valahol 25 és 35 Ft/kWh átvételi ár mellett éri meg üzemeltetni mérettől függően, de ezek teljesítménye nevetséges. A legnagyobb is alig 1,5 MWe.

Az atom egyik legnagyobb előnye, hogy az üzemanyag cella beszerzés diverzifikálható, mert nem csak egy forrás van belőle, mint az orosz gázból. Paks évente kb. 120 tonna üzemanyagot fogyaszt el. Ez kb. 6m3. (Az urán sűrűsége ~19 t/m3) Tehát Paks több éves üzemanyaga elraktározható nagyjából egy családi ház területén. Eszméletlenül kompakt, stratégiai szempontból minden más forma teljesen versenyképtelen vele, mert kvázi korlátlan mennyiségben raktározható.

Az urán árára is érzéketlen, mert nem a nyersurán ára az, ami a meghatározó az áram árában. 2000 és 2007 köztt a nyersurán ára a tízszeresére nőtt. Az áram ára meg kb. 5%-kal...

Nagyon sokáig kitolható az a pont, amíg a jelenleg ismert, de még nem kitermelt készletek is azokká válnak. Az erőmű beruházási költségét kell kitermelnie az erőműnek + a nyereséget 50-60 év alatt. Ma ennyire terveznej egy reaktorblokkot. Sanszosan ennél működhetnek tovább, hiszen a sokkal régebbi technológiával gyártott és felúított / korszerűsített blokkok is bírnak a jelen ismereteink szerint ennyit.

Az erőmű működés közben kvázi 0 CO2 kibocsátással bír, ha eltekintünk az apróságoktól. (A dolgozó autóval jár munkába, stb. jellegű CO2 termeléstől, maga az "elégetett üzemanyag" nem termel CO2-őt.) Az kiégett cella ott marad, ahol volt. A reaktorban. Az üzemanyag hosszú távú tárolása mostanában kezd megoldott lenni minden olyan flémkeltés ellenére, amit a zöldek állítanak.

De most úgy tényleg, szerintük mi a megoldhatatlan néhány m3 hulladék tárolásában, ami nem is hulladék? Ugyanis a jövő szaporító erőműveinek a ma kiégett üzemanyagcella nem számít annak. A jövő erőművei képesek lesznek felhasználni az U-238-at is, ezzel ergo kb. megszázszorozódnak a készletek, mert azonos kibányászott uránban majdnem százoros energiatartalom lesz. Tehát százszor kisebb koncentráció mellett is megéri kitermelni. Ha az urán elfogyott - tenyésztő reaktorokkal ez évmillió éves távlat - akkor még mindig ott a tórium. Ilyen reaktor még nincs, de technikailag nem lehetetlen a megalkotása.

A fúziós erőművel szemben tudjuk, hogy az atomenergia 2. generációs reaktorokkal is gazdaságos, nemhogy az esetleges későbbi technikával. Azt még senki nem bizonyította be, hogy tartós üzemben, pozitív energiamérleggel bíró fúziós reaktor üzemeltethető, azt meg végképp nem, hogy gazdaságosan is...

Bizonyos energia ár felett a magyar uránkészletek is rendelkezésre állnak, bár üzemanyagot gyártni belőle nem tudunk...

No ennyi kitérő után vissza kis hazánkhoz.
Gázerőművek egyébként gőzerővel épültek az elmúlt 3-4 évben és továbiak is tervben vannak. Pl. MOL-CEZ. Ezzalatt azt értem, hogy úgy kb. 1500 MWe épült és kb. fele ennyi legalább fog. Ennyit a gázfüggés megszüntetéséről az energetikában.

A Mátrai Erőmű lignittel még elketyeghet vagy 80-100 évet, annyi van belőle. Ha engednek falut is rombolni, akkor vagy 200 évre elég van. Mivel a Mátraierőmű kapacitása valahol 900 MWe táján van dőreség lenne ezt nem kihasználni főleg úgy, hogy modern erőműv blokkok estén még ezzel a "virgáfölddel" is elérhető 42-44%-os hatásfok.

A megújulóknak van valamiféle szerepe, de nem kiemelkedő. Egyszerűen nem rentábilisak ma, az meg nem állapot hogy gyakorlatilag másból fizetjük őket. Negetív példa erre a csehek. 140 Ft/kWh (!!) átvételi árat állapítottak meg. Letelepítettek emiatt több száz MWe-nyi naperőművi kapacitást. Aztán leesett, hogy ez nem tudják kifizetni. Na, ez a fajta "környezetvédelem" az, amin röhögni vagy sírni lehet...

Itthon a szélre és biogázra még csak csak lehet valamit kezdnei, de ezek együttesem sem érhetik el az 600-800 MWe-t finanszírozási és hálózati stabilitás miatt sem.

Biomassza erőművekből elvben van nényán tervbe véve, de amíg a támogatások mértéke nem tisztázódik, addig nem lépnek. Ezek jellemzően 20 MWe méret alattiak.

@molnibalage: Én is az atomra gondoltam, mint legértelmesebb megoldásra, de nem tudtam volna ilyen szépen megfogalmazni, hogy miért. :)

Sajnos viszont az erőművek ellen mindig tiltakoznak valakik.
Az atom szó hallatán a zöldek sikítozni kezdenek és sűrn hányják magukra a rontás elleni jeleket. De a többi sem jár joban. A szerencsi biomassza erőmű ellen a tokaji borászok tiltakoztak. Lehet attól féltek, hogy be kell adni a törkölynek valót. :)

@stoppos76: Az ellen sem volt semmi értelme tiltakozni. Az, hogy esetleg kimenjenek egy működú erőrű mellé emissziót mérni, az luxus sokaknak. Alig kimutatható környezeti terhelést jelent. Elég csak a számokra nézni.

~900Mwe - Mátrai erőmű
~20 MWe - bioszmassza

Ráadásul a mai emisszió kibocsátási szabályok eléggé szigorúak. Szó se róla volt ott más ipari és mezőgazdasági üzem, mégsem tette tönkre a mikroklímát (kicsit túl van ez misztifáklva.).

@molnibalage:

"a magyar uránkészletek is rendelkezésre állnak, bár üzemanyagot gyártni belőle nem tudunk"

Úgy hallottam, hogy maximum 10 évig volna elegendő a mátrai uránkészlet a paksi erőmű számára.
Máskülönben mi az oka annak, hogy nem tudna Magyarország saját fűtőelemeket készíteni?

"A [ Nabucco- ] terv egy bizonyos szinten már készen van, legalábbis a magyarországi szakasza."

Igen ez igaz, rengeteg ábrát találni a tervről, míg a perzsa verzióról eddig egyet nem találtam. Mégis úgy gondolom, hogy méltánytalanul kevés szó esik erről a projektről, pedig komolyabbnak tűnik mint a Nabucco.

Köszi a fenti leírást, nagyon hasznos!

Még valami: mi a véleményetek, nektek hozzáértőknek a Makó közelében felfedezett óriási gázkészletről? Láttok arra perspektívát, hogy kifejlesztenek egy megfelelő technológiát a gazdaságos kitermeléshez?

Ez esetben nagy előnyhöz juthatna Magyarország, na persze ideálisabb volna egy nemzetstratégiailag megbízhatóbb tulajdonjogi viszony kialakítása is, a jelenlegi helyzethez képest.

@FairyFeller: A készletes résznek ebben a formájában nincs értelme. Ugyanis az határozza meg, hogy mennyi a nyersurán és az üzemanyag gyártás ára és mennyiért adható el az áram. Minél drágább a végén az ár, annál nagyobbak a készletek. Az új reaktorok hatásfoka más, mint a régieké, stb.

10 évnél bizotsan több, az ziher.

Neten te nem fogsz terveket találni gázvezetékekről főleg nem kiviteli terv szinten. Mivel én ott dolgozom ahol, azért láttam amit láttam. A magyarországi szakasz kb. kiviteli terv szinten van, de ha nem akkor sem messze attól. Hogy miért, azt nem mondom meg. Lehet, hogy már ezt sem kellett volna. (Bár én nem vettem részt a tervezésben, de a munkatársaim igen.)

@FairyFeller: Egyszer talán, meg ha a gáz drágább is lesz. Az első próbálkozó asszem cirka 50 milliárd HUF-ot bukott a dolgon...

A másik az, hogy a gáz valószínűleg a szokásos magyar minőség, nem túl jó. Tehát m3-re hiába sok, ha a metántartalma sanszosan pocsék.

Viccesen mondva, vélhetőleg lesz olyan pillanat, amikor gazdaságosan kitermelhető. A rossz hír az, hogy ez vélhetőleg akkor lesz, amikor a kőolaj ára a mai dollárárfolyammal számolva valahol 150-200 dollár táján lesz hosszútávon. Lesz saját gázunk, de lehet, hogy semmivel sem lesz olcsóbb fűtőértékre vetítve, mint az import. Viszont a jelenlegi fűtési rendszerek a nagy fűtőértékű orosz gázra vannak beállva, tehát ha túl alacsony a metántartalom, akkor keverni kell vagy n+1 rendszer égőjét lehet cserélni, mert több gázt kell elégetni a meglevő készülékekbe. Ez nem biztos, de lehet, hogy így lesz. Ilyen mélységekben nem ismerem a hazai gázkészülékeket. Vagy a másik alternatíva, hogy a konvekor óránként nem X percet megy, hanem 2X-et. A folyamatos üzemű gépeknél van a baj, pl. gázerőűveknél. A gázturbinába nem nyomhatsz be végtelen sok üzemanyagot, mert a levegő / gáz arányt tartani kell. Tehát szarabb gázzal a turbina paraméterek is elmásznak.

Ha megvan a kitermelés, akkor is gigantikusan sok pénzt kell beruházni. Az állam természetesen kiadja koncesszibóa, mert az állam az nem gázkitermelő vállalat. Kérdés, hogy ki lát majd fantáziát a dologban...

Röviden, nem mind arany, ami fénylik.